mecena
összes megtekintés
: 108
új megtekintés
: 105
kedvencnek jelölve
: 0
hozzászólások száma (egyelőre nem működik)
: 0
Bejelentkezett felhasználóként több anyag olvasható, mint látogatóként! – [BEJELENTKEZÉS] / [REGISZTRÁCIÓ]

Tasi83 – Lét-süllyesztés

Várható olvasási idő: ≈ 4 perc

szerző által korrektúrázva



Csak avval a semmirekellő trógerral nem akadt volna össze, aki az alkoholizmus mély szakadékába rángatta, a gyenge akaratú embert, akinek már így is több elkövetett baklövése stigma-bélyegként felelősséggel terhelte a lelkét.
A legnagyobb fogyatékosság, ami valaha is érhette az életben a teherautó vezetőt az talán az volt, hogy Délceg György nem ismerte hiszékeny, és mindenki által úgymond befolyásolható természetében a mértékletesség fogalmát.
Ami nagyjából annyit jelentett, hogy ha kellett ha nem ,,már csak azért is” vagy éppenséggel a hiúságának virtusa miatt valahány alkalommal csak a volt cimboráknak nevezett emberkék fölkeresték sosem mulasztotta volna el a megfelelő alkalmat, és sohasem mondott volna nekik nemet ami miatt együtt megihattak volna egy -egy sört, vagy egy féldeci vegyes likőrt valamelyik kocsmában, mert Délceg úrnak valami miatt ezt diktálta a józan erkölcsi indexe ami a lehető legjobb indulattal is főleg akkor indult működésbe, ha Gyurka – ahogyan sokan kollégái közül emlegették -, bizony aznap már éppen elégszer megízlelte a poharak fenekét, és ezekben a nagyon is rá jellemző, jellegzetes pillanatokban szinte bármire kapható volt, amit ilyen esetekben a kótyagos emberi természet csak kitalálni is bír.
– No, igyunk meg még egy kupicával jó cimbora? – biztatta alkalmi barátját Gyurka, akinek csak egyetlen értelmes célja volt az éltben, hogy szerencsétlen életének értelmét az adott kisebb-nagyobb italmérésekben, és kocsmákban töltse el, látszólag hullarészegen, és várja a kijózanodás keserédes, vagy éppen negédes pillanatait S, ha ez megtörtént – ami szokásos szinten végbement alig pá óra lefogása alatt, és már délelőtt tíz órakor szín józan volt megint -, ismét keresett pár fillért val amelyik adományozó kedvű koldulóval, és egy-egy kannás fröccsre mindenkit, akit csak tetten ért, és segített neki betermelni az aktuális szeszadagját meghívott
– Ne pajtás! Sajna nem tehetem! Az asszonykám szíjat hasít a hátamból, ha ilyen letargiás állapotban beállítok odahaza Azon kívül még ott van a gyerkőc is, hogy néz az ki, hogy a gyerek szorgalmas tanul, és jól viselkedik az apja meg egy csatornapatkány?! – S ebben a megállapításban Délceg úrral kapcsolatban nagyon is sok igazság szorult Önmaga is tudta a mértéket – legalább is, ami az italok mennyiségi fogyasztását illette -, de sajnos a hiúsága, és a virtusa, hogy márpedig o a belevaló legény és mindenkit képes egy füst alatt a föld alá inni, sajnos erősebbnek bizonyultak nála minduntalan le akarta rakni a poharat.
– No de, Gyuri! Hát szabad ezt művelned a legjobb barátoddal?! Egy kis kupicába még te sem pusztulsz bele! – S látva, hogy barátja habozik az alkalmi alkoholista már lökte is felé önkéntes segítséggel a poharat Talán titkon abban bízott, hogy sikerül megpuhítania ezt a tékozló és hirtelenjében eltévelyedett bárányt, aki még sajnos maga sincsen egészen tisztában azzal mit is jelenteni felelősségteljes családfőnek lennie, és ehhez hogyan is kellene viselkedni?
Azonban senkinek még föl sem tűnt, hogy Délceg úr ha fölöntött a garatra akkor az isten sem tudta volna őt megkülönböztetni a normális, épeszű emberektől, mert ilyenkor volt elemében, és még jobban pergette, forgatta a szavakat, mint egyébként Nem is lehet ezen csodálkozni, elvégre a felesége Délcegné sohasem tűrte az alkoholt a háza körül, mert mint mondta ez a túlzott szeszfogyasztás bizony károsan befolyásolhatja a még fejlődésben levő gyermekét, akiről időközben kiderült, hogy valójában már nem is annyira pindurka, mint azt Délcegné eredetileg gondolta és hitte volna.
Az ifjabbik Délceg Endre már bizony jócskán elmúlt húsz éves, de hát igazán mindenki megbocsáthatja egy édesanyának, hogy egyetlen szem fiacskáját ennyire pátyolgatta, hiszen o volt neki a mindene, és legértékesebb kincse Azt azonban sajnos senki sem gondolta végig kellőképpen, és tudatosan fölkészülten, hogyha az adott fiút nem készítik fel azokra a bizonyos életpofon megpróbáltatásokra amiket nagy valószínűséggel a társadalom összes többi tagja is megkérdez önmagától, akkor ennek bizonyára az lenne a logikus következménye, hogy az a gyerek vagy elkallódik az élet dzsungel útvesztőjében, vagy pedig mint a kíméletlen, és sok esetben könyörtelen üzleti szabályokban szokott volt következni el is tapossák, mint egy kellemetlenkedő hangyát S mivel eddig Endre nem tapasztalta meg az élet árny oldalait, Délcegné azért, hogy elsősorban önmaga előtt a lehető legjobb példával éljen elküldte szeretve tisztelt anyjához, hogy a nagymama védő szárnyainak gondoskodása alatt egy kicsit, ahogyan ő fogalmazott ,,beleszagolhasson” a valódi megtöretett élet szerűségbe.
Délceg Endrét tulajdonképpen teljesen, és valóságosan a saját szülei sem igazán ismerhették Fogalmuk sem igen volt róla, hogy például fiúk rajongott a filmzenékért, és egyebek mellett imádta kellő mértékletességgel – a könnyen fölszaladó kilók miatt -, a gumicukrot, és a tejben megforgatott tejkaramellát továbbá hogy mivel a hölgyek körében nem örvendett különösképpen népszerűségnek, ezért óhatatlanul is egynémely spanyolviasz gyáros fiatal rá aggatta a lúzer nevet ami a szavat fordításnak eleget téve körülbelül annyit jelentett, hogy ez a szerencsétlen ember az élet szinte össze területén vesztesnek számított, és sajnos úgy is kezelték mint egy örök számkivetett!
De Délceg egyáltalán nem bánta, már-már olyan közönyös ténnyé alacsonyodott számára az a tudat, hogy minden nap istenesen móresre püfölték a nagyobb srácok, és meglehetősen jócskán kigúnyolták azok a bizonyos hisztiző kiscicák néven emlegetett lányok, akik legfeljebb egyedül csak önmagukkal.
voltak elfoglalva, hogy Endre önmagában játékokat kezdett kitalálni, és ezekből később versek és különféle hódoló szándékú költemények születek, amikben elsősorban az elképzelt idillikus hölgyemények felé bókolgatott szimpla, és ártatlan kedvtelése egyetlen, és lehetséges eszközeként, bár meg kell említsük, hogy természetesen az adott hölgyeiről semmit sem sejtett, és nem is tudott.
Azonban Endre anyai nagymamáját sem kellett félteni, mert ha Mohamed nem ment a hegyhez, hát akkor a hegy jött el Mohamedhez – s voltaképpen itt mindenben a nagymama tudatos fondorlatainak eszköze, és áldozata is lett egy személyben Endre, ugyanis
Fazekas Gyuláné mindent hajlandó volt elkövetni, hogy az unokája végre valahára révbe érhessen, és végre megtapasztalja mit is jelent az a bizonyos valódi felelősség amikor az embernek már nemcsak egyedül önmagáról kell gondoskodnia.
Épp ezért fogta magát az egyik nap, és azzal az ártatlan történettel, hogy be kell mennie, a piacra széjjel nézni a húsnak való miatt, gyorsan el is viharozott otthonról Ám ez valójában csak egyetlen dolgot jelenthetett Háztűznézőbe ment egy lányos házhoz, ahol bőven akadtak Endre korosztályába tartozó hölgyek.
– Fiacskám, én akkor elmentem! – szólt kurtán, és már vette is az álcázott bevásárlókosarát, hogy tökéletes alibije lehessen, és ment is át egyik legjobb barátnéjához Szúnyogné Margitkához, akinek már három lánya tétlenül tengődött az eladósorban.

ÉRTÉKELÉS:

Minél több, annál jobb!

Rövid link:

Kedvencként való jelölés:

(csak bejelentkezve)

EDDIGI ÉRTÉKELÉS:
mecena_tartalom