: 191
: 82
: 0
: 0
Bejelentkezett felhasználóként több anyag olvasható, mint látogatóként! – [BEJELENTKEZÉS] / [REGISZTRÁCIÓ]
Horváth Zoltán – Teremtett termés
Várható olvasási idő: < 1 perc
szerző által korrektúrázva
Néked szólok ó Uram hallgasd meg imám!
Későn szólok, lelkem tüze nem ég tisztán .
Földön mászok s nem nézhetek föl arcodra.
Mennyekből letekintesz rám mosolyogva,
És lelkem parazsa, újra lángra lobban.
Kiszabadítasz, mint a választott népet!
Ki vagy te? Kinek mindhez ereje vagyon
Ki uralkodsz hasztalan földi anyagon
Tudod te jól, lent, mindnyájan rabok vagyunk.
Lopunk, csalunk, s ezek miatt csak lapulunk.
Nem érdemlünk mást, csak porban hason csúszást!
Bizony, nem marad semmi mi szemedbe szúr
Ki a föld porából, s lelkéből összegyúrt.
Van remény! Halld, hogy zeng népek imádsága!
Szomjazzuk ölelésed! S várjuk felséged!
Csak szólj, és szaladunk! Nélküled, mi bizony
nincstelen, szenvedő, balga senkik vagyunk!
ÉRTÉKELÉS:
Minél több, annál jobb!
Rövid link:
Kedvencként való jelölés: 
(csak bejelentkezve)
EDDIGI ÉRTÉKELÉS:
mecena_tartalom