mecena
összes megtekintés
: 728
új megtekintés
: 601
kedvencnek jelölve
: 1
hozzászólások száma (egyelőre nem működik)
: 0
Bejelentkezett felhasználóként több anyag olvasható, mint látogatóként! – [BEJELENTKEZÉS] / [REGISZTRÁCIÓ]

Halászné Magyar Márta – Szárított rózsacsokrok

Várható olvasási idő: < 1 perc

szerző által korrektúrázva

Valamikor nagyon régen 

hittem minden szép mesében,

nagy szerelmet öröknek véltem,

apró morzsáitól sokat reméltem.


Szárított rózsáknak színes szirmai hirdetik, 

hogy fontos volt nekem valaki,

valahányszor a csokrokra pillantottam, 

rá és a szerelmünkre gondoltam.


Csokrokat féltve őrizgettem sok éven át,

selymesnek láttam minden porosodó szirmát,

mikor lepottyant zizegve egy- egy levélke,

néhány bánatos könnyet hullattam érte.


Mi történt az utóbbi időben velem?

Erre a választ magam sem ismerem.

Meglepődve vettem egyik nap észre,

hogy az a szerelem a rég letűnt idő emléke.


Szárított rózsacsokrok nem hozzák vissza,

csak az emlékezet vize lehet olyan tiszta

melybe belemártom magamban a múltat,

és a szerelemből csakis szépet mutat.


Most, ha a szárított rózsacsokrokra nézek,

tudom, hogy rég letűnt szép szerelmet idéznek,

de rájöttem, ha a port gondosan letörölném róla,

elhalványodna minden szép emlék, sorban.


Mert már csak szép emlék az a szerelem,

melyről azt hittem, örökre megadatik nekem,

lekopott róla már a régi édes, rózsaszín máz,

minden csokor csak száradó sziromcsontváz.

ÉRTÉKELÉS:

Minél több, annál jobb!

Rövid link:

Kedvencként való jelölés:

(csak bejelentkezve)

EDDIGI ÉRTÉKELÉS:
Mostanáig egyetlen hozzászólást sem rögzítettünk…

Hangulatjelek
Link beszúrása
Kép beillesztés
Előnézet
Fórum infó
Ugrás a publikációhoz
Hozzászólás:
mecena_tartalom