Kánikula rövid frizurára hív,
fodrászat felé tart a villamos,
fejem felett nincs napernyőből ív,
kezemben a telefon is maszatos.
Van a célig még néhány állomás,
olykor kinézek a karcos ablakon,
fejemben születik versben vallomás,
elolvasok néhány firkát a falon.
Gyakran törölgetem arcom, homlokom,
a hőség engem telibe talált,
frissítőkendő táskámban zörren.
Rövidre vágatom hajam, gondolom,
miközben kémlelem a láthatárt,
és egy kis vers is születik útközben.
2024.06.21.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Versíró játékra született ez a vers.
Megadott szavak a sorok végére: hív, villamos, ív, maszatos, állomás, ablakon, vallomás, a falon, homlokom, talált, zörren, gondolom, láthatárt, útközben. Téma: szabadon választható.
Kép: Pixabay