: 394
: 384
: 1
: 0
Bejelentkezett felhasználóként több anyag olvasható, mint látogatóként! – [BEJELENTKEZÉS] / [REGISZTRÁCIÓ]
Tasi83 – VÉRCSE-LAKOMÁK, TÖRPE-MORZSÁK
Várható olvasási idő: ≈ 1 perc
szerző által korrektúrázva
Mindennapok ártó,
galád hulladékán
egy magamban kell,
hogy zuhanjak,
akár egy folyamatosan
zsugorodó, tohonya,
dagadék törpe; mert
titokzatos dzsungellé lett
nem csupán a jóság-gonoszság
kicsinyes, kiszámítható ellentétpárja
- de megvesztegethetőség
ökle fejbe kólint,
hiszen a nyugalmat ígérő
Mindenség csillaga talán
el sem érhető.
Mint megfeneklett hajó
folyamatosan elárvul benne
a szirmos-lélek,
mely még hajdanán
bizakodni kívánt egyre.
Buktató vétek-áradat földbe tipor,
ha nem vigyázok.
Koncokért küszködő
ember-vércsék köröttem
dáridózva rikácsolnak,
kedvükre szaggatják
az önzetlen segítő szándékok
titkos kelyhét,
sárkány-dühös tömeg-csordák
részegeskedve egymással
ölre mennek,
vagy épp dulakodnak.
Kinek mihez van éppen kedve?!
Hajlott-hátúvá érik
bennem csendesülten,
megjuhászodva még
az örökké kíváncsiskodni,
játszani kész örök-gyermek,
akit nem feledhetek,
s nem is szándékoznék
elengedni immár soha.
Virrasztások asztala
mellett szükséges-e még
morzsolni, akár a malomkövek
a rémálmokkal viselős éjszakát?!
Hallgatom resten
a létet-vágó vaskampójú csőröket,
félhomályok szájában
még így is metsző ollók módján
csattogni kényszerültek;
holdtáj-magány lészen kicsinyes,
önző jusson,
hiszen egyszerre voltak ős-konok,
zabolázhatatlan
nyughatatlan vándor,
kit Zsivágói-szelek,
Jerikói harsonák tépdestek,
nyúztak, nyüstöltek eleget.
Szivárvány-habos ígéreteknek
híve sem lehetek már
teljesen boldog.
Múló perc s öröklét vékony,
nyúlfarknyi egy-határán
jó volna még a betegeskedő,
aritmiás szívnek tudni s érezni,
mikor utolsó vacsorára készül
majdan a halandóság-ítélet
az egy-Valaki még ismerhetett
itt e földtekén!
ÉRTÉKELÉS:
Minél több, annál jobb!
Rövid link:
Kedvencként való jelölés: 
(csak bejelentkezve)
EDDIGI ÉRTÉKELÉS:
Mostanáig egyetlen hozzászólást sem rögzítettünk…
mecena_tartalom