0
mecena
összes megtekintés
: 339
új megtekintés
: 330
kedvencnek jelölve
: 1
hozzászólások száma (egyelőre nem működik)
: 0
Bejelentkezett felhasználóként több anyag olvasható, mint látogatóként! – [BEJELENTKEZÉS] / [REGISZTRÁCIÓ]

Tasi83 – VÉGTELENÍTETT VÉGESSÉGEK

Várható olvasási idő: ≈ 1 perc

szerző által korrektúrázva



 

Legszebb bizalmainkat
 is el kell veszítenünk,
 érezni a Nihil-semmi egyre ringat.
 Az el-nem-mondható érzések
 vallanak meg minket,
 hogy ismeretlen végtelenek
 senkiföldjén még
 két lábbal állni tudjunk.

 Meszesedésnek indult
 csontjainkból virágkoszorút
 farigcsál a Hóhér-Idő.
 Utánunk vajon ki fog
 méltón emlékezni emlékeinkre,
  csacska mulandóságainkra?!
 A levegőben mintha mindig
 is benne lett volna,
 már gyerekkorunktól kezdve
 a megérkezések biztos ígérete;
 merengő szívvel,
 derengő értelemmel
 egyszerre karöltve jó lett
 volna végleg megszabadulni
 félremagyarázott téveszmék,
 tántorgó tanok vegyes,
 lélek-sebző mételyeitől,
 hogy később a helyes utak,
 döntések útvesztői 
felé vehessük az irányt.

 Mint gyanakvó,
 néma cinkosok önmagukat 
is rendre becsaptuk,
 mikor lehazudtuk kozmoszok
 tág űréről az ezüstszínű csillagokat,
 s mert a Valóságról is úgy hihettük
 a játékszabályok minden
 esetben megváltoztathatók. 

Miként a partra vetett
 csikóhal-embriók egyenként,
 s önszántukból vallanak évek,
 évtizedek kopaszodásnak indult,
 deresedő fejeink felett;
 mert nem lehet már 
megváltó oázis, 
csupán csak butácska, 
csalóka álom-látomás,
 hogy dolgok természetével
 kibéküljön az örökké viharvert,
 zaklatott emberi lélek.

 Most még nagyobb,
 teljesebb vonzás tartja
 fogságban az embert;
 hamis-talmi, ócska jelszó-ígéretek,
 melyek ha beválthatnák
 a bankban csupán csak
 filléreket érhetnének,
 mint afféle kétes Júdás-aranyak. 

Mint óriás szívdobbanás
 lüktetnek a csendben
 a belső fül anyaméh-rezgései is;
 jó volna mindig
 intő bölcs-ösztöneikre hallgatni.

 A kinti ordas Világ
 mintha szándékosan 
még megkantározná az emberfiát.
 Miért, hogy örök
 szent készületben
 az embert nem bánthatja
 immár se félelem, 
se rettentő magány-tudat?!
 Léleknyi buborék fohászkodva
 csüngne megbocsátások ágán,
 míg a végső sóhaj
 utolsó lélegzetre várakozik...  

ÉRTÉKELÉS:

Minél több, annál jobb!

Rövid link:

Kedvencként való jelölés:

(csak bejelentkezve)

EDDIGI ÉRTÉKELÉS:
Mostanáig egyetlen hozzászólást sem rögzítettünk…
Az alábbit egyetlenegyszer kell elfogadni:
Tudomásul veszem, hogy bejelentkezett felhasználóként a fórum felületére feltöltött anyagok (szövegek és képek) jogtisztaságáért én, a feltöltő vagyok a felelős. A Marsbook kiadó csupán közvetítő szolgáltatóként (jelen esetben tárhelyszolgáltatóként) vesz részt az általam feltöltött szerzemények megjelenítésében, így az elektronikus kereskedelmi törvény (2001. évi CVIII. törvény) 13.§-sal összhangban minden esetleges –szerzői jogokat érintő, vagy egyéb – jogi következmény engem terhel.
Megértettem és tudomásul veszem

Hangulatjelek
Link beszúrása
Kép beillesztés
Előnézet
Fórum infó
Ugrás a publikációhoz
Hozzászólás:
mecena_tartalom