: 443
: 432
: 1
: 0
Bejelentkezett felhasználóként több anyag olvasható, mint látogatóként! – [BEJELENTKEZÉS] / [REGISZTRÁCIÓ]
Tasi83 – MÁS KÁRÁN KIKÖNYÖRÖGVE
Várható olvasási idő: ≈ 1 perc
szerző által korrektúrázva
Bármit is sikerült
még kimondani életedben,
az az ásító víztükör
felszínén megrekedt.
Mert tudhatod: senki
sem maradhat különálló sziget,
melynek partjára
nem köthetett ki hűség,
szeretet, szerelem,
vagy legalább is a boldogság
töredékes, pillanatnyi látszata.
Magadban kell,
hogy még megőrizd
harminc évre kicsinyes,
áttetsző titkaidat.
Hófehér vászonnak
képzeled a kettőzött élet suttogásait,
holott hamar rádöbbensz
csupán csak kiégett polaroid.
Rávetülnek gyermekkorod
legszívesebben elfeledettnek
hitt szánalmas bukfenc-botlásai,
melyeket aztán egy hátralévő életen
át minden egyes nap hurcolászol;
mert szándékosan inkább
már magad is beleolvadnál
szűkebben vett áruló környezetedbe,
hogy még véletlenül
se leplezd le azt, akinek megmaradtál.
Álomfogait rejtegeti a kóbor álom,
s mire dereng a hajnal
mintha megfeledkeznél
róla szándékosan,
hogy még dolgod lenne itt.
Tedd fel magadnak
csak nyugodtan
a visszatérő kérdést:
beletörődsz-e mihaszna
sután dolgaid jelenlegi állásába,
vagy inkább változtatni akarnál,
de fogalmad sincsen,
merre is indulhatnál?!
Valahol legbelül magad
is érezheted, hogy életed
hátralévő részében úgy kell
már nagyon sok mindent
mások kárán kikönyörögnöd,
nemcsupán azért,
hogy végre egyenrangú
félként komolyan vehessenek,
e hogy megtalál kendőzetlen
válaszaid mikéntjeit is.
A föld legmélyebb nyúlürege
sem eléggé tágas hozzá,
míg elfogadod,
s hozzászoksz saját kikészített,
születésedtől jelenvaló
burok-magányod paramétereihez.
ÉRTÉKELÉS:
Minél több, annál jobb!
Rövid link:
Kedvencként való jelölés: 
(csak bejelentkezve)
EDDIGI ÉRTÉKELÉS:
Mostanáig egyetlen hozzászólást sem rögzítettünk…
mecena_tartalom