Várható olvasási idő: ≈ 8 perc
szerző által korrektúrázva
– A romantika egy rendkívül különös, különleges korszakot vetített a filmművészet elé, már az első mozgóképektől elkezdve. – kezdi beszédét a sovány, kisnövésű, hosszú barnahajú irodalomtanárnő. Lábán kényelmes szandál, amolyan papucsféle, melyet a katedra alatt nem győz rejtegetni, mintha kicsit szégyelné is hamvas, gyöngéd lábujjait. Nyárias szoknya van rajta, mely egyszerre kölcsönöz számára hippis, ugyanakkor kifinomult eleganciát is.Az őskorinak számító videómagnóban elindított romantikus filmet főként a filmklubra jelentkező gimnazista hölgyek kedvelik nagyon. Szinte árgus, nagyokat sóhajtozó hangokat hallatnak, és mindannyiszor kedvenc, sármos, jóképű főszereplőjük feltűnik a képernyőn valósággal nem győznek olvadozni a gyönyörűségről. Egyesek például már most elhatározzák, és titokban megfogadják, hogy kimennek Amerikába, elmennek az adott híres filmsztár méregdrága villás otthonába, és úgy vetik a karjai közé magukat, hogy a sztár zokszó nélkül azonnal feleségül vehesse őket.–Oh! Mindig veszettül kalapál a szívem! Hogy ez az Orlando Bloom mennyire szexis pasi! Biztosan fantasztikus teljesítményt nyújthat az ágyban! – áradozik róla egy nyurga, deszkavékony, melle nincs lány, akit sokszor inkább fiúnak néznek, talán még a viselkedésében is inkább a fiúkkal rokon. –Ha lesz elegendő pénzem ne féljetek egyetlen percet se tétovázok, és azonnal megcsináltatom ezeket a csökevényeket. – megfogja még hamvas, bimbódzó melleit, mire a csoportban lévő fiúk többsége nyálcsorgatón máris veszettül mustrálgatni, méricskélni kezdi egész alakját. Kivétel az a pufók, különös srác, aki elpirul, és inkább szégyellős kisfiúság mellett mind a két tenyerével eltakarja a kezét, mintha olyat látott volna, ami tabu, vagy egyenesen tiltott dolog.– Skubizzatok csajok oda! Tónika hogy elpirult! Szerintem még most is az anyucikájával alszik esténként! – szólal meg egy kisnövésű, vagány lány, akinek szőke, tüskés frizurája van, és már most szeret divatosan, extravagánsan öltözködni.– Jaj, Bernikém! Hát hogy mondhatsz ilyet?! Te kis bestia! – kedvesen barackot nyom a barátnője fejére Kriszta, és máris azon van, hogy elsimítsa ezt a kis nézetkülönbséget az osztálytársak között. Megértőn, empatikusan odalép a hátsó padban rostokló, félszeg, tétova Tónihoz, aki ebben a percben kicsit megilletődöttebb arcot vág, hiszen négy éves együtt tanulásuk alatt még egyik lány sem ment oda hozzá, legfeljebb csupán a szokásosan megírt házi feladatok ürügyén, mert tudhatták, hogy a barátság fejében Tóni ezt is hajlandó megcsinálni, csakhogy mindenképp elfogadják, és maguk közé bevegyék.– Szia Tóni! Csak azért jöttem, hogy… bocsánatot kérjek tőled a komisz barátnőim nevében is! – elbűvölően, őszintén mosolyog, és egész vibráló, izgalmas angyali lényéből most csak úgy sugárzik a tetterő. Az ember azt híhetné, hogy ezt a csinos angyalt azért küldték, hogy rendbe hozza a földön az elrontott eseményeket, és megvigasztalja a szomorú embereket. Kedvesen kinyújtja finom, hattyú kezeit, és óvatosan megérinti Tóni egyik szőrös mancsát. Tónin is azonnal átfut valami ismeretlen, jóleső bizsergés, melyet eddig még sohasem tapasztalhatott. Megpróbál kedvesen mosolyogni, ám inkább valami torz, groteszk fintorra hasonlít szája mozgása, ezért inkább csak bólint mint aki tudomásul vett valami nagyon fontosat.Kriszta közelebb megy, és most először gondol egyet, kicsit lehajol, és megpuszilja Tóni pirospozsgás, pufók arcát.– Kérlek ne légy szomorú! Élvezzük a filmet! – azzal röpke szöcskeszökkenéssel vissza is tér lebzselő, egymás közt suttogó, cserfes barátnőihez, aki jócskán vizsgálódásuk tárgyává teszik Kriszta őszinte érzelmeit.– Nem is tudtuk, hogy szerelmes lettél a Tónikába! – kezdik gúnyolni. Kedvükre ugratják, élcelődnek vele.– Igenis, érzek valamit iránta! Ti pedig szégyellhetitek magatokat, amiért állandóan maceráljátok! Nagyon rendes, udvarias fiú. – maga se veszi észre, de az utolsó mondatok után mélyen, jólesően elpirul.– Két szerelmes pár… – folytatja tovább az egyik barátnő. A tanárnő is rögtön megneszeli a kisebb csevegést.– Hölgyeim! Remélem nem zavarom meg a kis diskurzusotokat, de ha nem érdekel benneteket a film nyugodtan el is mehettek! – kijelentését – mint mindig -, most is határozottan, és nagyon komolyan gondolja. A filmklubnak ugyanis egyik feltett célja, hogy a filmművészeti alkotásokat próbálja meg szakmai szemmel megvizsgálni. A serdülő, tinédzser lányok élénk érdeklődését muszáj valahogy lekötni. Ha már a szüleiknek sehogyan sem sikerült a dolog.Az tavasz szinte nyom nélkül múlt el, és a nyár első hónapjai szinte minden esetben fullasztó, fülleteg fojtogatással járnak. A lányok persze minden percét élvezik, ha nőiességük biztos tudatában flörtölő szándékkal, játékokkal felkelthetik a mohó, és ugyanúgy kíváncsiskodni vágyó fiúk figyelmét magukra.Valaki kicsit túlságosan is merész vizekre merészkedik akkor, amikor kivágott, szándékosan mélyen dekoltált hófehér ruhát vesz fel, és néhány lány már olyannyira fejlett, hogy ezt nem is rejti véka alá – sőt! egyenesen henceg, kérkedik vele meglehetően arrogáns büszkeséggel, és egy jó jottányit mindig kihúzottabb mellkassal közlekedik természetesen szándékosan közszemlére téve formás idomait, melyek létezéséről eddig még senki sem tudott.A csoportban is ott van az a lány, aki korához képest fejlett idomokkal rendelkezik, és állítólag már volt szexuális kapcsolata egy ugyancsak tüzes és mohó fiúval, aki bevezette a szerelem igazibb művészetébe. A múltkor is nyíltan csókolóztak, valósággal majd felfalták egymást a húsz perces nagyszünetben, amikor a legtöbb diák kiment az udvarra, vagy a folyosóra szándékosan magukra hagyva a boldog, turbékoló szerelmeseket. Csak Tónika maradt bent a teremben, de ő nemsok vizet zavar, mert mindenki megvan róla győződve, hogy nincs ki a négy kereke.– Adri! Mesélj még? Milyen az, amikor Gergő becserkészi neked a gyíkot? – kuncog az egyik barátnő, aki olyan kíváncsi az igazi szex rejtelmeire, hogy valósággal nem bír magával.– Hát… az igazság az, hogy először kicsit fáj, de aztán hamar hozzászokik az ember! – vallja be az igazat Adrienn, aki olyan akár egy afrikai hercegnő állandóan kávébarna bőrével, világító gyönyörű kék szemeivel. És persze folyton mosolyog.A romantikus film a közepére ér, mikor – rendszerint -, már bőven lehet tudni azt, hogy melyik szereplőt mi motiválja, mi vezérli? Most a főszereplő szenvedélyesen megcsókolja a szintén álomszép hölgyet, miközben elmaradhatatlanul az ember fülébe cseng a romantikus komoly zene sok-sok hegedűszólammal.– Látjátok csajok! Így kell igazán csókolni, hogy az embernek valósággal felforrjon a vére a sugárzó, mágneses extázistól. – magával ragadó hévvel próbálja megcsókolni a mellette üldögélő fiút a szemlátomást lázas barátnő, ám a csók kicsit nyálasabbra, és szerencsétlenebbre sikeredik, mint azt eredetileg tervezte.A termet most az irodalomtanárnő szokásos, kissé álmosító szövege tölti be. Kissé hivatalosabbra sikeredik a szöveg, melyet főként az olasz és az európai filmművészet klasszicizálódásával kapcsolatosan eldarál. Szinte alig-alig figyelnek, ellentétben Tónival, aki most ügybuzgón úgy jegyzetel A/4-es méretű spirálfüzetébe bal kézzel, mintha egyenesen az élete függne tőle.– Olyan kiválóságok határozták meg a hatvanas évek európai filmjeit, mint mondjuk Sophia Loren, Audrey Hepburn, Gina Lolobrigida. stb. A Tulipános fanfanként ismert reprodukciót először Gerand Phillipe játszotta el még ezerkilencszáz ötvennégyben de akkor a filmnek az volt a címe, hogy Királylány a feleségem!A csoport hölgytagjai továbbra is egymás közt sugdolóztak, trécseltek, ki hogy:– És mondjátok csak? Mi a helyzet a mi Tónikánkkal? Ki merné igazán lesmárolni, méghozzá nyelvesen? – Andi – bár intelligenciahányadosa egyesek szerint jóval meghaladta az átlagon felüli értéket, mégis mostani kijelentése egy műveletlen csitri beszólásával volt egyenértékű.– Ez nagy szemétség volt tőled Andi! – teremtette le szigorúan, keményen Kriszta, aki megsajnálta Tónit, és az is lehet, hogy érzett valamit iránta.– Jaj, ne gyerekeskedj itt! Még pont te beszélsz! Csak azért vagy vele, hogy alkalom adtán megcsinálja a házidat! Szánalmas vagy te és a barátnőid! – ebben azért mégiscsak lehetett logikai alapállás, hiszen a legtöbb ifjú hölgy valamit mindig akart Tónitól, ám ezt nem lehetett a barátság számlájára írni.– Ha nem fejezed be most rögtön én esküszöm mindenre ami kedves, hogy agyon csaplak! – már fenyegetett is, miközben gombnagyságú barna szeme élesen villant.– Hölgyeim! Akiket nem érdekel a filmes fakultáció szabadon távozhat! Itt munkafolyamat folyik, ha kérhetném figyelmeteket! – az irodalomtanárnő szinte mindig egyszerre rezgett osztálya, csoportja ingatag hangulati hullámaival, és mindig volt egy-egy figyelemfelkeltő, bölcs megjegyzése melyre oda kellett figyelni, mert másként számon kérte.– Elnézést kérünk tanárnő! Mi csak azon kezdtünk meditálni, hogy mennyivel jobbak voltak a fekete-fehér filmek, mint a mostani gigaprodukciók, aminek se füle, se farka! – válaszolt a vagány Anna, akinek legalább olyan könnyedén, és meggyőzően forgott a nyelve, akár a notórius hazugsággyárosoknak, mégse tudta senki mikor hazudik, vagy mikor mondd éppen igazat.– Maradt még körülbelül tíz perc a foglalkozásból! Kérlek benneteket bírjátok még ki! Tudom, hogy meleg van, de azért tiszteljük meg egymást!Az idő hátralévő részében a lányok csöndben maradtak. Valaki firkálgatott, kisebb skicceket, rajzokat készített a füzete hátulsó lapjainak egyikére, míg mások a pad alatt elővették anyuktól elcsent kozmetikai szerek valamelyikét, és szabályosan elkezdték festeni körmeiket, majd tüntető büszkeséggel mutatták – szintén a pad alatt -, hogy kinek milyen színválaszték a kedvence.– …És végezetül egy kis kedvcsináló a következő fakultációra. A feladatotok az lesz, hogy megnézzetek egy romantikus filmet és próbáljatok meg azokat a szerkezeti egységeket felismerni, amiről itt beszélgettünk! A legjobb, ha füzetben készítetek egy kisebb táblázatot, mely három egységből áll! Figyeljetek az első és második fordulópontra a történetben. Ki motiválja a fő – és mellékszereplőket? – az irodalomtanárnő hátrafordult a táblához, és miközben lelkesen magyarázott felrajzolt egy kisebb táblázatot, hogy hogyan is képzelte a feladatot a gyakorlatban. – Aki ügyes lesz ajándékot kap! – jegyezte meg rejtélyes mosollyal.A fakultációnak hamar vége lett, és a lánytársaság legtöbb tagja szinte ujjongó örömmel rohant ki az iskola bezártnak vélt fogságából a szabadba. Csupán csak Tónika maradt már megint egyedül a tágas tanteremben. Hátizsákjából elővett egy-két tiszta papírzsebkendőt, hogy rendesen megtörölgesse csurom verejtékes homlokát, és pufók arcát. Nem vette észre, hogy Kriszta megvárta az osztályterem ajtajának dőlve.– Tóni csak egy pillanatra! – állította meg irodalomtanárnője, mielőtt kimehetett volna a teremből.– Igen, tanárnő?– Figyelj! Tudom, hogy semmi közöm ahhoz, hogy kikkel barátkozol, és kikkel nem, de az, hogy minden esetben megírod mások házi feladatát, és leckéit nem vezet semmi jóra! Ezzel csak azt éred el, hogy azok a bizonyos emberek, akik most körbe vesznek újra és újra kifognak használni, egész egyszerűen azért, mert engeded nekik, hogy ezt tegyék, és fütyülnek a barátságra! Az igazi barátság nem ettől függ! – támaszkodott a nagy téglalapalakú íróasztalnak.– Igen… értem… – felelte szomorúan, és látszott rajta, hogy mindjárt elsírja magát, hiszen minden vágya az volt, hogy igazi, méltó barátokra találjon.– Jaj, Tóni! Kérlek ne kezdj el megint sírni! Nem az volt a szándékom, hogy megríkassalak, csak megpróbáltam felnyitni a szemed! Próbálj meg más emberek fejével is gondolkodni! Amikor irodalomórán vagyunk annyira jó érzéked van a szereplők lélekrajzának megítéléséhez! Ez pontosan hasonlít a való élet szereplőihez, persze különbségekkel, de próbáld meg kicsit másként szemlélni az összefüggéseket! Emlékezz rá, mi motiválja az egyes embereket, és milyen taktikát, vagy stratégiát követnek, hogy elérhessék céljukat! Ez nem azt jelenti, hogy senkiben se bízhatsz! Bízni mindenkor kell és szükség van rá, de óvatosnak kell lenned különben azok nyerhetnek, akik szemében te értéktelen leszel! Nagyon jó munkát végeztél minden filmklubos órán! Ha így folytatod beszélek az igazgatónővel, és majd közösen kitalálunk valamit! Szerintem belőled fantasztikus forgatókönyvíró válna! Van hozzá tehetséged!Kriszta végighallgatta az irodalomtanárnő és Tóni beszélgetését, és rájött arra, hogy barátnői mellett ő is mennyire kihasználta ezt a végtelenül udvarias, érzékeny, és sebezhető fiatalembert.Amikor Tóni kiment az osztályteremből hátizsákját vállára vetve Kriszta belekarolt, és cuppanós puszival üdvözölte, és eldöntötte, hogy mostantól kezdte a legjobb barátja lesz, és senkinek sem fogja megengedni, hogy kedvére kihasználhassa.