: 430
: 422
: 1
: 0
Bejelentkezett felhasználóként több anyag olvasható, mint látogatóként! – [BEJELENTKEZÉS] / [REGISZTRÁCIÓ]
Tasi83 – Csonka Létra a Bizonytalan Jövőbe
Várható olvasási idő: < 1 perc
szerző által korrektúrázva
Folyamatosan angyal-járások
útjába kavarsz,
mintha titkon már
magad is sejtenéd,
hogy tükrök görbe mélységeiből
egy gyerek-arc néz vissza rád,
mely mintha sosem öregedne,
mégis sokszor aggastyánnak vélnéd.
Egyre csonkább létra
a bizonytalan jövő is,
mert hazudsz önmagadnak
mikor azt hiszed még bármit
is megjavíthatsz,
vagy épp megváltoztathatsz.
útjába kavarsz,
mintha titkon már
magad is sejtenéd,
hogy tükrök görbe mélységeiből
egy gyerek-arc néz vissza rád,
mely mintha sosem öregedne,
mégis sokszor aggastyánnak vélnéd.
Egyre csonkább létra
a bizonytalan jövő is,
mert hazudsz önmagadnak
mikor azt hiszed még bármit
is megjavíthatsz,
vagy épp megváltoztathatsz.
Akaratos gőgöd lázgörbéjét
reggelente mintha szándékosan
átlőné egy-egy eltévedt
nyílvesszője tudatos kétségeknek;
csobogó zajok rémisztgetnek
alattomban, hátha megzavarhatnak,
vagy még többet árthatnak;
instant felodódik a Jelen is,
már ha nem vagy hajlandó vigyázni rá,
megkérgesedni vágyó bőrödön
kívül még tört Apokrif-jelekkel beszélsz,
de csak az érthet immár meg,
aki teljesen, és egészben elfogad.
reggelente mintha szándékosan
átlőné egy-egy eltévedt
nyílvesszője tudatos kétségeknek;
csobogó zajok rémisztgetnek
alattomban, hátha megzavarhatnak,
vagy még többet árthatnak;
instant felodódik a Jelen is,
már ha nem vagy hajlandó vigyázni rá,
megkérgesedni vágyó bőrödön
kívül még tört Apokrif-jelekkel beszélsz,
de csak az érthet immár meg,
aki teljesen, és egészben elfogad.
Imbolygó sorfalak közt félúton,
akár az alkalmi részeg
botorkálni kényszerülsz,
mert félsz tudni az egy-lényeget;
rád talán már csak
a nagy Nirvána-semmi
várhat teljesebb hűséggel,
önmagát meg-nem-adón.
Mégis tudható lelked
szikla-mélyén örvénylő
hallgatásba beburkolja magát
az örök gyermek,
aki mindig is voltál!
Dorombol benned emlék s alázat,
talán már csak addig míg újból
rá nem ismersz az Egy-Kedvesre,
ki egy életre elkísér!
akár az alkalmi részeg
botorkálni kényszerülsz,
mert félsz tudni az egy-lényeget;
rád talán már csak
a nagy Nirvána-semmi
várhat teljesebb hűséggel,
önmagát meg-nem-adón.
Mégis tudható lelked
szikla-mélyén örvénylő
hallgatásba beburkolja magát
az örök gyermek,
aki mindig is voltál!
Dorombol benned emlék s alázat,
talán már csak addig míg újból
rá nem ismersz az Egy-Kedvesre,
ki egy életre elkísér!
ÉRTÉKELÉS:
Minél több, annál jobb!
Rövid link:
Kedvencként való jelölés: 
(csak bejelentkezve)
EDDIGI ÉRTÉKELÉS:
Mostanáig egyetlen hozzászólást sem rögzítettünk…
mecena_tartalom