Félő csillagképek
jövőrajzos jeleiben józan
értelem többet
már aligha forog.
Laza, lezser főként
angol-töltelékszavak
mennek át alpári,
tahó-bunkó stílust
fogantosítva a már
meglévő köznapi nyelv
s beszéd törmelékei közé;
örök, spirális útvesztések
egyedüli átka ez,
mert egyre inkább lázas
Celeb s parti-arc klónozásban
öltöget formát
a modern Cyber-lázadás kicsinyes,
manipulatív szelleme.
A XXI. századi szóalkímia
lázas tudománya ím nem
lesz több puszta szánalmas
nevetség tárgyánál melyet
néhány végalkonyok éveihez
közelítő, görbehátú,
múmia-képű aggastyán
professzor tudós-hittel még
fennkölten megmagyaráz
ragaszkodva elavultságra
ítéltetett elveihez,
miközben Európa más
vidékein a húszas éveikben
járó tudós embereket
is professzori jelzőkkel illetik.
Most űzérek s harácsolók
enyves kezétől nedves
katedrák dobogója éppen úgy,
mint a központi fűtések
nélkül maradt tanyasi iskolák zöme;
elvégre a tehetősebb növendékeknek
megfelelő minőségi,
színvonalas oktatás dukál
s míg szorgalmas, önmagukhoz
hűséges Nyilas Misik járják
lyukasodásnak indult,
huzatos kalucsnikban
a sártengerré lett kisvárosi utcákat,
tán el-eltöprengenek:
vajon milyen életet is szánhat-e
még számukra a már
egyébként is bizonytalanított Sors?!
Egyetlen sornyi ásatag könyörület
- bizony annyi se sok -,
ösztön-tűrésre is egyre
kevesebben hallgatnak
a megfontolt józan ésszel
bírók társaságai,
mert az őrlő példázat itt
már mit sem ér; egyetlen
leélhető élet sem lesz már
elegendő, hogy műveltté váljon
újból nem csupán
az átlag tömeg-ember
- de a hiéna-század.
Sejtekbe beártó, titkos,
apokrif-szagú ártányból
ritkán teremtődik élhető
cselekvés, tett,
fejlődni kész,
elszánt akarat.
Egykedvű kedélytelenséggel
csupán csak zörögni
képesek ördög-görcsös nyaktilók,
melyek a kisemberek önző,
saját vermeiket megássák;
mert most a van több,
míg a semmi-nincs rendre
megalázza s mindennapok
hordalékán egyre
becsmérli már önmagát!