mecena
összes megtekintés
: 206
új megtekintés
: 131
kedvencnek jelölve
: 1
hozzászólások száma (egyelőre nem működik)
: 0
Bejelentkezett felhasználóként több anyag olvasható, mint látogatóként! – [BEJELENTKEZÉS] / [REGISZTRÁCIÓ]

Stefanie Nolle – A magányos nő meséje

Várható olvasási idő: ≈ 3 perc

szerző által korrektúrázva

A hold fénye besütött az ablakon, megvilágítva a lány sudár alakját.  Vivien összekuporodva feküdt az ágyán.  Ugyanaz a fehér ruha volt rajta, melyet az esti szülinapi partyján viselt.  Az ágyon és ruháján a buli maradványai a zöld csillag alakú levélflitterek futottak át.  Sápadt arcát fekete hosszú haja keretezte.  Látszólag egyenletesen szuszogott, gondolatai azonban álmában is kavarogtak.  

Éppen tegnap lett 25 éves, de szépsége és jó alakja ellenére elkerülték a kérők.  A szüleivel élt a házukban, mégis úgy érezte örök magányra ítéltetett.  Nem élt soha kicsapongó életet, de azért szeretett bulizni, ha barátnői meghívták valahová.  A férfiakkal szemben azonban távolságtartó volt.  Amit senki sem értett, hogy miért.  Hiszen minden ujjára akadt volna egy, de ő mindenkit visszautasított, végül már nem is közeledtek hozzá.  Egyedül csak ő tudta, miért nem engedi be a magányába a szerető társat.  Amire jó oka volt.  

Éjszakánként különös álmai voltak már gyermekkorától kezdve.  Fényes földöntúli lények látogatták meg, mikor az álomvilágba merült.  Eleinte nem értette őket, túl pici volt hozzá, hogy felfogja, mit is keresnek ezek az Angyal lények az ő életében.  Ahogy azonban nőtt növekedett, egyre jobban elfogadta őket, mint égi segítőit és vezetőit.  Ezek a lények nemcsak gyógyították, de emellett tanították is.  Vivien így megismerkedhetett az Univerzum törvényeivel és történeteivel.  Két vezetője is volt, aki spirituális útján kalauzolta.  Az egyikük Lord Sananda, míg a másikuk pedig maga Michael Arkangyal volt.  Sananda a jóságra és a szeretetre oktatta, míg Michael pedig megmutatta, hogyan tudja a sötéteket legyőzni a benne lévő fénnyel.  Vivien így minden éjjel különleges feladatokat látott el, amióta nagykorú lett.  Mivel a Földön élt, melyet Atlantisz bukása óta a sötétség Urai tartottak a markukban leigázva ezzel a fiatal emberiséget, a feladata lett, hogy a benne lévő fénnyel és szeretettel szembe szálljon velük és egyenként legyőzze és megsemmisítse őket.  Sananda és Michael elégedett volt Vivien teljesítményével, mivel hétről hétre egyre jobban fejlődött, és sorra „elégette” azokat az egyéneket, akik a sötétséget hordozták magukban.  Mindezekre a műveletekre éjjel álmában került sor, hiszen az ilyen lények különösen akkor támadták meg az ártatlan embereket.  

Michael és Sananda mindig a megfelelő helyre irányította és így sosem tévesztette el a célt és örömmel teljesítette a küldetését.  Egy-egy ilyen elvégzett „munka” után jutalmat is kapott.  Égi segítői elvitték egy kis űrutazásra a Fényhajójukon.  Vivien nagyon boldog volt, hogy felkereshette az Univerzumban található szebbnél szebb bolygókat.  Először az Alcyonen találta őket az Éj.  Igaz ott éppen nappal volt és az a világ ragyogott.  Az Alcyone a Plejádi rendszerhez tartozott és a Galaxis központi napjaként is emlegették.  Az itt élő angyal lények kedvesen és érdeklődve fogadták Vivient és körbevezették a világukban.  A lány álmélkodva tekintett körül.  Korábban még sosem látott ilyen fénylő világot és azt is megtudta, hogy ez a bolygó és lakói szeretettel vigyáznak a földiek érzelmeire is.  

Vivien azt is megkapta álmában, hogy születése előtt ő is ezen a bolygón élt.  Így aztán az évek során egyre többször vágyott idejönni, hogy minél jobban megismerhesse őshazáját.  Sananda pedig szívesen teljesítette kérését sőt megígérte neki, hogyha a Föld felszabadul és ott már nem lesz szükség rá, jutalmul a felemelkedés után hazatérhet és tovább itt folytathatja életét örök életet elnyerve.  

Vivien nagyon megörült a lehetőségnek és ettől kezdve még jobban koncentrált feladatára.  Azt szerette volna, ha Sananda és Michael büszke lett volna rá és hogy ezt elérje, még nagyobb erőbedobással végezte a dolgát.  Megmentett emberek ezrei voltak hálásak neki álmukban és boldogan csatlakoztak a „harcához”. 

Végül sikerült elérnie, hogy az egész emberiség felébredjen a sötét elnyomóik által okozott fájdalmas álomból és közös erővel legyőzték őket.  Az angyal lények pedig eltávolították őket a bolygóról.  A Föld felszabadult és elindult azon az úton, hogy egy harmonikus, békés világgá fejlődjön.  Az embereknek sok tanulni valójuk volt, így Vivien bár elsőként emelkedhetett volna fel, még maradni akart, hogy megtaníthassa őket mindarra, amit Sananda és Michael Arkangyal a hosszú évek során tanított neki.  Földi barátai, Fénytestvérei segítettek ebben neki.  Így aztán a fiatal emberiség néhány évtized alatt elérte azt, hogy felemelkedhessen az 5-ik dimenzióba és együtt Földanyával ez meg is történt.  

Vivien ekkor döntött úgy, hogy visszatér hazájába, ahol aztán boldogan élvezte az örök életet.  Később azonban elvágyott onnan is és újabb kalandokba kapcsolódott bele, hisz voltak még bolygók más Galaxisokban is, akik segítségre szorultak sötét elnyomóik miatt.  Vivien azonban Sananda oldalán harcolva már csak a bolygón kívülről vállalta, hogy segít nekik.  Nem vállalt több leszületést.  Így is boldog volt, hogy részt vehetett a flotta tagjaként az akciókban.  Hosszú időn keresztül ez lett a fő feladata, de sosem bánta meg, hogy ezt választotta a békés pihenés helyett a szülőbolygóján.  Hiszen segítségével újabb bolygók szabadultak fel és léptek a felemelkedés útjára.

Vége

Pécs, 2014.  Augusztus – Szeptember

ÉRTÉKELÉS:

Minél több, annál jobb!

Rövid link:

Kedvencként való jelölés:

(csak bejelentkezve)

EDDIGI ÉRTÉKELÉS:
mecena_tartalom