: 95
: 94
: 1
: 0
Bejelentkezett felhasználóként több anyag olvasható, mint látogatóként! – [BEJELENTKEZÉS] / [REGISZTRÁCIÓ]
Horváth Zoltán – Plafon
Várható olvasási idő: < 1 perc
szerző által korrektúrázva
Mert csókoddal ébresztettél minden reggel
És akkor, velünk indult a világ!
Százszor, ezerszer láttam arcodat
És éreztem pillantásodat
Mosolyod, eltöltötte a reggeleket!
Szívünk együtt dobbant,
Mint gyerekcipők a játszótéren
Mert velünk nem játszhat most már senki!
Feküdtünk, úsztunk, szeretkeztünk a naplementében.
Viszont, most már ágyam mellett nincs senki.
Csak ritkán egy nővér, vagy az orvos ha vizitel.
Reggeli melyet készítettél, már csak
Pirulák, tabletták, egy jó nagy pohár vízzel
Szeretlek, mert megígértem!
Szeretlek, mert hozzád tartozom!
De reggelre már, én is ott lógok majd veled a plafonon.
2024
ÉRTÉKELÉS:
Minél több, annál jobb!
Rövid link:
Kedvencként való jelölés: 
(csak bejelentkezve)
EDDIGI ÉRTÉKELÉS:
mecena_tartalom