Szavaid marnak, mint tüdőt dohánypor,
fájnak az igazságtalan jelek,
a jókedv elillan, mint a kámfor,
kár, ha szád bántó szavakat fecseg.
Ne gondold azt, hogy mindez nem számít,
sosem tudhatod, hogy jön-e új tavasz,
amikor kedved piszkálódni csábít,
tudd, hogy a visszavont szó nem ugyanaz.
Szép színesből fest ronda, fakó képet
minden bántó szó, mit mondasz nekem,
elnézést időben kérj, ne majd máskor.
Okosórádat hiába nézted,
az idő senkinek sem végtelen,
mindenkire borul majd örök fátyol.
2024.05.17.